Névnap

Ma 2018. november 21., szerda, Ma Olivér névnap Holnap Cecília

NAV Hírek rovat

A teljes Hírek  rovat

Látogatók

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Cégautó adó Nyomtat Email

A cégautóadó és az azzal összefüggő egyes személyi jövedelemadó kérdések 2009. 31.füzet.

A dokumentum letölthető ha a szövegre kattint.

31. A cégautóadó és az azzal összefüggő egyes személyi jövedelmadó kérdések (133KB)

Cégautó adóval kapcsolatos szabályok   2009.03.25.

A cégautóhoz kapcsolódó adókötelezettség szabályozása 2009. február 1-től teljes egészében kikerül a személyi jövedelemadó törvényből és ugyanezzel az elnevezéssel, de más alapokon a gépjárműadóról szóló törvényben (1991. évi LXXXII. 17/A-G. §) szabályozott módon vagyoni típusú adó lép a helyébe. Az új szabályozás 2009. február 1-i hatálya miatt a 2009. január hónapra vonatkozóan az erre kötelezettnek még az Szja-törvény szerinti cégautó adót kell fizetni.

A szabályozásról az írás második részében olvashatnak, előbb vegyük sorra azokat a kérdésköröket, melyek az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságának ügyfeleinél felmerültek.

 

Felmerült kérdésekhez fűződő tájékoztatás

-     Költségnek, ráfordításnak kell tekinteni többek között az üzemanyag költséget, a javítási, karbantartási költséget, a kötelezető felelősségbiztosítás, a casco biztosítási díját és a költségként elszámolt gépjárműadót („súlyadót”), az értékcsökkenési leírást, valamint az 500 km-es útátalányt.  Tehát ha az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett a havi 500 km utat számolja el személygépkocsi használata címén költségként, akkor cégautó adó fizetési kötelezettsége keletkezik a költségelszámolást követő hónap 1. napjától.

-  A személyi jövedelemadó szempontjából nincs törvényi akadálya annak, hogy a munkáltató személygépkocsi használat címén költségtérítést fizessen annak a munkavállalójának, aki a hivatali feladatát nem saját tulajdonú, hanem bérelt vagy szívességi használatba kapott járművel látja el. Ilyenkor a kifizetett költségtérítés összege minden esetben a magánszemély bevételének számít és nincs mód a költségek igazolás nélkül történő elszámolására. A magánszemély a nem saját tulajdonú személygépkocsi hivatali célú használatára tekintettel kapott költségtérítés összegéig, legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig számolhatja el az üzemi célú használatra eső költségeket. Mivel a magánszemély a kifizetett költségtérítéssel szemben tételesen számol költségeket, úgy cégautó fizetési kötelezettsége keletkezik a költségelszámolást követő hónap 1. napjától.

-     A nem magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi esetében az adókötelezettség keletkezése a tulajdonszerzést követő hónap 1. napja. A cégautó használattal kapcsolatos költségeket a nem magánszemélyek a társasági adó szerint elszámolhatják, így útnyilvántartást sem kell vezetniük. Amennyiben a gazdasági társaság a tulajdonában lévő cégautót magánhasználatra adja át, úgy az a magánszemélynek adómentes jövedelme lesz és útnyilvántartás vezetési kötelezettsége sem keletkezik.

-   Az egyéni vállalkozó által használt személygépkocsi nem minősül kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek (kivétel, ha az nem képezi a vállalkozási tevékenység tárgyát), tehát azzal szemben költségeket elszámolni csak útnyilvántartás vezetése mellett lehetséges (kivétel, az 500 km-es útátalány).

-     Személygépkocsi kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozók által tesztautóként, vagy bemutató autóként működtetett személygépkocsi esetében akkor keletkezik cégautó fizetési kötelezettség, ha a személygépkocsi rendszámmal rendelkezik, illetve egyéni vállalkozó kereskedő költséget számolt el a gépkocsi után.

-    A gépjárműadóról szóló törvény értelmében a cégautó adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Adókötelezettség a nem magánszemély tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést követő hónap 1. napján keletkezik. Az adókötelezettség szempontjából nincs jelentősége, hogy a személygépkocsit a forgalomból kivonták. A gépjármű adó alóli fizetési kötelezettség szűnik csak meg annak a hónapnak az utolsó napjával, amelyben a hatóság, vagy az adó alanya kérelemre a gépjárművet a forgalomból kivonta (kivonatta). Tehát ha a személygépkocsi a forgalomból kivonásra került, abban az esetben a cégautó adót nincs lehetőség csökkenteni a gépjárműadó összegével.

-    A járművezető gyakorlati szakoktatók saját jármű üzemeltetésének költségtérítését a Kormányrendelet szabályozza. A gyakorlati oktatásban részt vevő gépjárművek ténylegesen felmerült és igazolt költségeinek teljes körű elszámolási lehetősége e tevékenységnél is fennáll. Nincs akadálya a tételes költségelszámolás alkalmazásának, ha a kormányrendeletben meghatározott költségátalánynál nagyobb a szakoktató költsége. Tehát ha a járművezető gyakorlati szakoktatók a kormányrendeletben meghatározott költségátalányt számolják el költségként, abban az esetben nem terheli, ha viszont a személygépkocsija után egyébként tételesen számol el költséget (más tevékenységével összefüggésben) úgy cégautó adó fizetési kötelezettsége keletkezik.

-    Cégautó adókötelezettsége szempontjából közömbös, hogy a személygépkocsit külföldön vagy belföldön vették nyilvántartásba, tehát az adó a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsira is kiterjed, ha a személygépkocsi után akár a személyi jövedelemadó törvény, akár pedig a számviteli törvény alapján költséget, ráfordítást számoltak el. Ebből kiindulva a külföldi rendszámú személygépkocsival rendelkező, egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó, nyilvántartási kötelezettségét a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesítő adózók esetében cégautó fizetési kötelezettség keletkezik, amennyiben a személygépkocsi után a számviteli törvény szerint költséget, ráfordítást számolnak el.

Nem keletkezik ugyanakkor cégautó adó fizetési kötelezettsége külföldi rendszámú személygépkocsi után annak a közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, amely nyilvántartási kötelezettségét nem a számviteli törvény előírásai, hanem az Eva tv. 4§ (4)-(6) bekezdései alapján teljesíti.

-     Ha a magánszemély a személygépkocsijának használatát ingyenesen átengedi egy, az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó, nyilvántartási kötelezettségét a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesítő adózónak, cégautó fizetési kötelezettsége annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a számviteli törvény szerint költséget, ráfordítást számolt el.

Nem keletkezik ugyanakkor cégautó adó fizetési kötelezettsége a magánszemélynek, ha személygépkocsijának használatát ingyenesen olyan közkereseti társaságnak, betéti társaságnak engedi át, amely nyilvántartási kötelezettségét nem a számviteli törvény előírásai, hanem az Eva tv. 4§ (4)-(6) bekezdései alapján teljesíti.

-   A háziorvos csak abban az esetben mentesülhet a cégautó fizetési kötelezettség alól, amennyiben kizárólag az OEP által finanszírozott tevékenységet folytat. A háziorvosnak kell tudnia igazolni, hogy az általa folytatott tevékenység megfelel a cégautó adóról szóló törvény mentességi feltételeinek.

-     A késedelmesen megfizetett gépjárműadó sem utólag, sem a késedelmes befizetést követően esedékes cégautó adóból nem vonható le. Ha a gépjárműadó megfizetése az adókivetés elhúzódása miatt később esedékes, mint az adott időszakra vonatkozó cégautó adó, a kivetés szerinti határidőben megfizetett cégautó adó levonását önellenőrzéssel lehet érvényesíteni.

 

A cégautó-adó szabályozásáról

 

Az adó tárgya

Az új típusú cégautó adó fizetési kötelezettség kizárólag az Szja-törvény alapján (nem vámtarifaszám alapján) személygépkocsinak minősülő járművek után keletkezik, kivéve ezek közül az elektromos hatómotorral ellátott személygépkocsikat.

A személygépkocsi fogalmának értelmezése (a cégautó-adóhoz)

A gépjárműadóról szóló 1991.LXXXII. tv. 17/A§ alapján cégautó-fizetési kötelezettség terheli a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (Szja tv.) szerinti személygépkocsit- kivéve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit -), amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsit, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el.

A személygépkocsi fogalmát az Szja tv. 3§ 45. pontja határozza meg.

I. Egyfelől személygépkocsinak tekinti, azt a gyárilag csak és kizárólag személyszállításra kialakított benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű gépjárművet, amely

  • négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt, és
  • a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, továbbá
  • a versenyautót és
  • az önjáró lakóautót.

II. Másfelől ugyancsak személygépkocsinak minősülnek az Szja tv. alkalmazásában egyes vegyes használatú gépjárművek is. A vegyes használatú gépjárművek közé az un. nagy rakodóterű személygépkocsik tartoznak, amelyek gyárilag személygépkocsiként előállítottak, de a rakodótér növelésével teherszállításra is alkalmassá tehetőek.

A vegyes használatú gépjárművet az Szja tv. alkalmazásában akkor tekinthetjük személygépkocsinak, ha:

  • együttes tömege nem haladja meg a 2500 kg-ot, és
  • rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, és
  • kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor.

A vegyes használatú gépjárművek esetén a fentiekben felsorolt feltételeket a gépjármű műszaki paraméterei alapján kell vizsgálni és azoknak együttesen kell teljesülnie ahhoz, hogy a vegyes használatú gépjárművet az Szja tv. alapján személygépkocsinak tekinthessük.

A fenti két feltételrendszer alapján nem tekinthetőek az Szja tv. szerint személygépkocsinak például az alábbi gépjárművek:

- a vezetővel együtt több mint nyolc fő szállításra alkalmas gépjármű (mikrobusz, transzporter, autóbusz),

- A vegyes használatú gépjárművek közül nem minősül személygépkocsinak például az,

  • amelynek együttes tömege több, mint 2500 kg, vagy
  • gyárilag úgy alakították ki, hogy még átalakítva sem alkalmas kettőnél nem több utas szállítására

Ha azonban a jármű altípusa szerint kettőnél több utas szállítására is alkalmas lett volna, akkor a 2500 kg-ot el nem érő együttes tömeg esetén személygépkocsinak minősül akkor is, ha oly módon távolították el az üléseket, hogy azokat már nem lehet visszaszerelni utóbb sem, és ha ennél fogva valójában nem alkalmas kettőnél több utas szállítására.

Ha az együttes tömeg azonban több, mint 2500 kg – függetlenül a szállítható személyek számától – a vegyes használatú gépjármű nem minősül személygépkocsinak.

A fentiekben leírtak alapján a felsorolt paraméterekre figyelemmel kell eldönteni, hogy az adott gépjármű személygépkocsinak minősül-e az Szja tv. fogalma szerint és ebből adódóan cégautó-fizetési kötelezettség keletkeztet.

 

Az adó alanya

Az adófizetési kötelezettség címzettjei között különbséget kell tenni aszerint, hogy magánszemélyekről vagy nem magánszemélyekről van szó.

Nem magánszemély (gazdasági társaság, szövetkezet stb) tulajdonában álló, magyar rendszámú személygépkocsi esetén a hatósági nyilvántartásban szereplő tulajdonost, pénzügyi lízingbe vett gépjármű esetében pedig a lízingbe vevőt terheli az adókötelezettség. Ebben az esetben - függetlenül attól, hogy a gépjárműre számoltak-e el költséget vagy sem, illetve, hogy azt használták-e magáncélra vagy sem - pusztán a tulajdonlás ténye adókötelezettséget keletkeztet. Ebből adódik, hogy az EVA alany gazdasági társaság is kötelezett cégautó-adó fizetésére.

Magánszemély tulajdonos esetében (ideértve az egyéni vállalkozót és az őstermelőt is), vagy a hatósági nyilvántartásban nem szereplő, külföldön üzembe helyezett (külföldi rendszámú) személygépkocsi esetében akkor keletkezik adófizetési kötelezettség, ha a személygépkocsi után az szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget számolnak el, illetve a számviteli törvény alapján költséget, ráfordítást számolnak el.

Költségnek, ráfordításnak kell tekinteni többek között az üzemanyag költséget, a javítási, karbantartási költséget, a kötelezető felelősségbiztosítás, a casco biztosítási díját és a költségként elszámolt gépjárműadót („súlyadót”), az értékcsökkenési leírást, valamint az 500 km-es útátalányt.

Fontos hangsúlyozni, hogy a magánszemélynél nem keletkezik cégautó-fizetési kötelezettség az alábbi esetekben:

-         a személygépkocsit munkába járásra használja, és a munkáltatója 9 Ft/km költségtérítést fizeti. Amennyiben a munkáltató ezen összeg felett téríti meg a munkavállaló költségét, úgy a felettes rész bérnek minősül, amellyel szemben költséget elszámolni nem lehet, tehát cégautó fizetés kötelezettség sem áll. fenn.

-         ugyancsak nem kell cégautót fizetnie a magánszemélynek, ha a kifizető, munkáltató személygépkocsiját hivatali, üzleti utazásra használja és ezt kiküldetési rendelvényen számolja el, továbbá a kifizetett ellenérték nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható költséget, vagyis a 9 Ft/km-t.

Amennyiben a kifizetett költségtérítés meghaladja az igazolás nélkül elszámolható költség összegét (km / fogyasztási norma / APEH üzemanyagár + 9 Ft/km) a magánszemélynek választási lehetősége van:

  1. A magánszemély tételesen elszámol a felmerült költségeivel szemben, ekkor viszont cégautó adó fizetési kötelezettsége keletkezik.
  2. Ha a magánszemély az igazolás nélkül elszámolható költségtérítést meghaladó összegen felül nem számol el költséget tételesen, hanem az így keletkezett bevételét teljes egészében jövedelemnek tekinti, ekkor cégautó adó fizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Az egyéni vállalkozó nem számolhat el kiküldetési rendelvény alapján saját maga után gépkocsi költségtérítést, mivel nem juttathat saját maga számára jövedelmet, nem lehet saját maga kifizetője, tehát nem küldheti magát kiküldetési rendelvénnyel üzleti útra, ezért azon hónapokra, amelyekre tekintettel költséget számolt el a személygépkocsival kapcsolatban cégautó fizetési kötelezettsége keletkezik.

-         ha a magánszemély lízingeli a személygépkocsit, és az általa lízingbe vett  személygépkocsi után – a lízingdíjon kívül -nem történik költségelszámolás.

A fentiek alapján tehát nem kell cégautó-adót fizetnie az EVA alany egyéni vállalkozónak, az átalányadózást választónak, mivel ők nem számolnak el tételesen a költségeikkel.

 

Adókötelezettség keletkezése

Nem magánszemély tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsik után a tulajdonszerzést követő hónap első napjával kezdődik.

Magánszemély tulajdonában álló személygépkocsik tekintetében fő szabályként az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, melyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számolt el.

Bizonyos esetekben a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa és tényleges használója szétválhat, tehát ha a költséget nem a magánszemély tulajdonos számolja el, abban az esetben:

-         ha a gépjárművet ellenérték fejében nem magánszemélynek adja használatba, akkora a jármű átengedését követő hónap első napján,

-         ha a viszont a tulajdonos a gépjárművet ingyenesen vagy más magánszemélynek ellenérték fejében adja használatba, akkor a költség elszámolásának hónapját követő hónap első napjától áll fenn az adókötelezettség.

Ha a magánszemély személygépkocsijával kapcsolatban nem a tulajdonos (lízingbe vevő) számol el költséget, akkor erről a használó őt írásban, a költség elszámolásának időpontját követő 8 napon belül értesíteni köteles. Amennyiben a használó értesítési kötelezettségét elmulasztotta, akkor az adó megfizetésének kötelezettsége nem a gépkocsi tulajdonosát terheli, hanem a használót.

Jelentősége van a költségelszámolás időpontjának, mivel a magánszemély adókötelezettségének keletkezése a költségelszámolás hónapját követő hónaptól áll fenn.  A magánszemély költség-elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről a bizonylatot kiállították, illetve amely napot az útnyilvántartásba a személygépkocsi használatával kapcsolatban bejegyeztek.

Értékcsökkenési leírás elszámolásának időpontja átalányjellegű elszámolás esetén a használatba vétel napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig minden hónap első napja. Ugyanígy a hónap első napján kell a költséget elszámoltnak tekinteni az 500 km-es útátalány elszámolása esetén is.

Adókötelezettség megszűnése

Nem magánszemély tulajdonos adókötelezettsége esetén a személygépkocsi elidegenítésével, a lízingbe vevő kötelezettsége viszont a személygépkocsi visszaadása hónapjának utolsó napjával szűnik meg.

Magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő, ill. külföldi rendszámú személygépkocsi után az adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben már elszámolni nem szándékozó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő utoljára számol el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni.

Adómentesség

A cégautó adó kötelezettségre vonatkozó új rendelkezések bizonyos személygépkocsikra adómentességet biztosítanak. A törvény taxatíve felsorolja mely adózói kör és milyen tevékenységek ellátása esetében mentesül a cégautó adó kötelezettség alól.

Így nem kell cégautó-adót fizetni azután a személygépkocsi után:

- amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést a dó készülékkel szereltek fel;

- amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátáshoz üzemeltet;

- amelyet a személygépkocsi kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy

szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be;

- amely kizárólag halottszállításra szolgál;

- amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott,

hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából – az összes körülmény figyelembevételével – egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik;

- amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által – az egészségügyi társadalombiztosítási

finanszírozásának egyes szabályairól szóló jogszabály alapján – finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek.

A cégautó adó fizetése alól mentesítettek körét a jogszabály tételesen meghatározza, tehát azon vállalkozások sem mentesülhetnek az adó alól, akik (amelyek) által használt személygépkocsik a vállalkozásuk tárgyát (taxi- és bérbeadási tevékenység) képezik.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a cégautó adó és a gépjármű adó alól mentesítettek köre között lehet eltérés, azaz, minden esetben pontosan meg kell győződni arról, hogy a mentesítés kire terjed ki.

 

Az adó mértéke

Az adó mértékét a hengerűrtartalom (vagy a Vankel motoros személygépkocsik esetében a kamratérfogata) alapján kell meghatározni.

A adó mértéke, havonta:

- 1600 cm3 hengerűrtartalmat vagy 1200 cm3 kamratérfogatot meg nem haladó

hajtómotorral ellátott személygépkocsi esetén 7000 Ft,

- egyéb személygépkocsi esetén 15 000 Ft.

A negyedévre fizetendő cégautó-adóból levonható az ugyanazon személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által kivetéses módszerrel megállapított, a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó (súlyadó), amelyben a személygépkocsi után a cégautó-adó és gépjárműadó-fizetési kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó-fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett. A késedelmesen megfizetett gépjárműadó sem utólag, sem a késedelmes befizetést követően esedékes cégautó-adóból nem vonható le.

 

Cégautó adó bevallása

Az adót önadózással a 0901-es számú bevallásban kell teljesítenie - minden adóalanynak, tehát a magánszemélyeknek is - negyedévenként az állami adóhatósághoz. Adóalanynak a bevallási és fizetési kötelezettségét a negyedévet követő hónap 20-ig kell teljesítenie elektronikus úton. Azok az adóalanyok, akik elektronikus bevallásra nem kötelezettek a bevallást papír alapon is teljesíthetik.  Az adót csak azokra a hónapokra kell fizetni, melyekben a tulajdonost (használót) adókötelezettség terhelte.

A 2009. február 1-jei hatálybalépésére tekintettel 2009. április 20-áig kell először bevallást tenni és a február, március havi cégautó adót bevallani és megfizetni. Ezt követően – ha az adókötelezettség az év hátralévő 11 hónapjában fennáll – a negyedévek már teljesek.

A cégautó adóval kapcsolatosan információ bővebben a www. apeh.hu honlapon található 31. számú tájékoztató füzetben olvasható.

 

NAV hírek

Aktuális letöltések

  • 18NAHI
    Bevallás a 2018. évi növekedési adóhitel összegére jutó adóelőlegről a...
  • ELLUGY
    Adatlap elektronikus ügyintézéshez ellenőrzési eljárás során